Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 

Alzheimer-kór

2011.01.19

Alzheimer-kór

Családi tragédia

Az amerikai Fort Lauderdaleben, Floridában azzal vádolták Bobby Yurkanint, hogy megölte Alzheimer-kórban szenvedő édesapját, Bob Yurkanint a tengerparton még 2005-ben.
Bobby édesanyja az 1990-es években rákos beteg lett, majd meghalt. 2001-ben apja is lebetegedett, és világosság vált, hogy az Alzheimer-kór jeleit mutatja. Egy strandolás alkalmával édesapja belefulladt a tengerbe, amit több szemtanú is látott. Van, aki szándékos emberölésént, míg van, aki balesetként számolt be a bíróságon az eseményekről. A halottkém megállapította, a férfi halálát fulladás okozta. A bíróság ezt követően gyilkosságnak ítélte meg a tettet, és életfogytiglani börtönbűntetésre ítéltték Bobby Yurkanint.

Az Alzheimerről

Először Alois Alzheimer német ideggyógyász írta le 1907-ben a gondolkodás és a kognitív funkciók beszűkülésével, magatartásváltozással, elbutulással, majd gyors biológiai leépüléssel járó kórt. Az időskori elbutulás (demencia) leggyakoribb oka, ami a szellemi képességek súlyos romlásával jár együtt, olyan mértékig, ami a normális napi életvitelt, önellátást is lehetetlenné teszi. Az Alzheimer-kór progresszív (folyamatosan előrehaladó), degeneratív (jól látható ok nélküli) agybetegség.
Manapság a 65 év felettiek 5%-át, a 80 év felettiek 20 %-át érinti. Magyarországon kétszázezren szenvednek ebben a betegségben. Az Alzheimer-kór kiváltó oka ismeretlen. Kialakulásáért nemcsak immunológiai eltérést és anyagcserezavart, de szocio-ökonómiai tényezőket is felelőssé tette. Az iskolázottabbaknál, jobb jövedelmi helyzetben lévőknél gyakoribb betegség. Még bizonyos étkezési szokásokat is megvizsgáltak, ugyanis a betegek kielégítő kalóriabevitel mellett is jelentősen fogynak.

Az Alzheimer-kór a Parkinson-kórhoz hasonlóan krónikus degeneratív betegség. Kórélettanilag az agy körülírt részeiben, a halánték- és a homloklebenyben, valamint a hyppocampusban a sorvadást, az idegsejtdegenerációt és az amyloid felszaporodását igazolták. A diagnózishoz speciális laboratóriumi, neuroradiológiai (CT, PET, SPECT) és pszichológiai eljárásokat használnak. Ez a betegség csak tünetileg kezelhető. Többek között idegrendszerre ható szerekkel, antioxidánsokkal, gyulladáscsökkentőkkel, hormonális készítményekkel próbálkoznak.
A betegség lefolyása betegről betegre változhat. Általánosságban az Alzheimer-kór diagnózisának felállítását követően nyolc év telik el a halálig, de vannak, akik több évtizedet is élnek a betegséggel.

Az Alzheimer-kór tünetei

Az idősödésnek nem természetes velejárója a gyakran látott, hozzánk közel álló emberek nevének elfelejtése, a mindennapi használati tárgyak megnevezésének képtelensége.
Kezdete lehet fokozatos, vagy valamilyen lelki traumához köthető (ami természetesen nem oka a betegségnek, csak az átmeneti pszichés egyensúlyzavar feltűnővé teszi az addig rejtett tüneteket). A memóriazavar korai és minden esetben megfigyelhető jellegzetesség, a tünetek nem pusztán feledékenységből állnak.

Az idő előrehaladtával (évek) irreverzibilis (visszafordíthatatlan) szellemi károsodás következik be, ami tönkreteszi a beteg tanulási képességét, szóbeli kifejezőkészségét, illetve képzelőerejét is. A legtöbb Alzheimer-kóros betegnél hasonló tünetek jelentkeznek. Az Alzheimer-kórban szenvedő betegek általában számos érzelemmel néznek szembe nap mint nap. Zavartság, frusztráció, düh, félelem, bizonytalanság, gyász és depresszió.

Lehetséges szövődmények

Tüdőgyulladás: A folyadékok, illetve ennivalók lenyelésének nehézsége az Alzheimer-kóros betegeknél aspirációt (félrenyelést) eredményezhet, ezáltal idegen anyagok jutnak be a légutakba és a tüdőbe, ami tüdőgyulladást okozhat.

Fertőzés: izelet inkontinencia (tartási képtelenség) miatt előfordulhat, hogy katétert kell behelyezni a betegnél, ami növeli a húgyutak fertőződésének kockázatát.

Elesések és ezeknek a szövődményei: Az előrehaladott Alzheimer-kóros betegek könnyebben elesnek, ami zúzódásokhoz, törésekhez, gyakran súlyos fejsérüléshez vezethet. Az esés eredményeként létrejött töréseknek a műtéti megoldása szintén kockázattal jár, mert a hosszan tartó ágynyugalom, majd fokozatos rehabilitáció, amelyre egy törés után szükséges, nehezebben érhető egy zavart tudatállapotú betegnek.

Fokozódó feledékenység: A betegség kezdetén csak időnként jelentkezik, különösen a közelmúltban bekövetkező események és az egyszerű kérések, utasítások esnek ki a beteg memóriájából. Ez az idő előrehaladtával romlik.

Az absztrakt (elvont) gondolkodásra való képesség fokozatos elvesztése: Az Alzheimer-kóros beteg idővel elveszti a képességét arra, hogy átlássa az anyagi helyzetét. Ez a probléma odáig fajulhat, hogy nem ismeri fel a számokat és nem tud velük dolgozni.

A megfelelő szó megtalálásának nehézsége: Az Alzheimer-kóros beteg számára kihívást jelenthet a megfelelő szavak megtalálása gondolatai kifejezéséhez, illetve a párbeszédeket is nehezen követik. Idővel az olvasás és az írás is romlik.

Tájékozódóképesség elvesztése: Az Alzheimer-kóros betegek gyakran elveszítik időbeli és térbeli tájékozódó képességüket, ezért új környezetben feltűnően segítségre szorulnak. Idővel még ismert közegben is elveszettnek érezhetik magukat.

Az ítélőképesség romlása: A mindennapi problémák megoldása egyre nehezebbé, kivitelezhetetlenné válik. A döntéshozás egyre nehezebbé válik.

Személyiségváltozás

Az Alzheimer-kóros betegek hangulata ingadozóvá válhat. Gyakran bizalmatlanok másokkal szemben. Makaccsá válhatnak és szociálisan visszahúzódhatnak, bár szociális igényeik általában sokáig megmaradnak. A betegség korai stádiumában ez a romló memóriájuk miatti frusztrációnak tudható be. A betegséggel párhuzamosan gyakran depresszív tünetek is kialakulnak. Ahogy a betegség előrehalad, az Alzheimer-kóros beteg nyugtalanná, szorongóvá, agresszívvá válhat, majd teljesen inadekvátan (célszerűtlenül, oda nem illően) kezdhet viselkedni. Egy Alzheimer-kóros beteg ellátása mind fizikailag, mind érzelmileg nagyon megpróbáló. A nyugodt és stabil otthoni környezet csökkenti a viselkedési zavarokat. Az új helyzetek, a zaj, nagy tömeg, a sürgetés, illetve a visszaemlékezésre való felszólítás szorongást okozhat. 

Az Alzheimer-kór kezelési lehetőségei   

Jelenleg nem áll rendelkezésre a kór előrehaladását visszafordító vagy azt lassító gyógyszer. A  kór egyes tüneteit lehet kezelni. Többek közt az álmatlanságot, a szorongást, az ingerlékenységet és a hangulatzavart. Jelenleg két olyan gyógyszercsoport van forgalomban, amely a szellemi képességek romlásának lassítására adható: a kolineszteráz gátlók és a memantine.

Kolineszteráz gátlók:
Ez a gyógyszercsoport, amibe a donepezil, a rivastigmine és a galantamine tartozik, úgy hat, hogy növeli az agyban a neurotranszmitter (az információt közvetítő kémiai anyag) szintjét. A donepezil, úgy tűnik, korai stádiumú (feledékeny, de még nem demens) betegeknél egy évvel késleltetni tudja az Alzheimer-kór előrehaladását. A kolineszteráz gátlók azonban nem mindenkinél jótékony hatásúak. A betegek felénél semmiféle javulás nem észlelhető, ugyanakkor számos mellékhatás jellemzi, ideértve a hasmenést, az émelygést és a hányást.

Memantine:
Ez az első olyan készítmény, ami a közepesen súlyos és a súlyos Alzheimer-kór kezelésére is alkalmas, ugyanis gátolja az agysejtek károsodását, amit egy glutamát nevű neurotranszmitter okoz, ha túl nagy mennyiségben termelődik. Időnként kolineszteráz gátlókkal kombinálják. A memantine leggyakoribb mellékhatása a szédülés, egyes betegeknél fokozhatja a nyugtalanságot és néha zavartságot is okoz.

Érdekvédők:

 "LÁNC" Egészségkárosodott Emberek Szervezeteinek Szövetsége
Székhelye: Budapest 1132. Váci út 14. IV/4.

Feledékeny Emberek Hozzátartozóinak Társasága
Elnök: Himmer Éva.
Telefon: (00-36-1) 214-1022    (00-36-1) 214-1022      
Cím: Budapest, Csaba u. 7/A. 1122
Telefon/fax: (00-36-1) 349-2716      (00-36-1) 349-2716      
E-mail:
himmer@matavnet.hu
www.tar.hu/alzhelmer
 
 

 


Elérhetőség

Életünk

Ha kérdése lenne, akkor küldjön e-mailt az eletunk@citromail.hu címre!

eletunk@citromail.hu



Statisztika

Online: 3
Összes: 71891
Hónap: 1177
Nap: 36