Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Dohányzás szabályozása

2012.07.30

Dohányzás szabályozása

I. A dohánytermékek fogyasztásáról és a dohányzóhelyekről

Dohánytermék a cigaretta, szivar, szivarka, pipadohány és más fogyasztási dohány, vagy egyéb, külön jogszabály szerint dohányzásra szánt, dohány alapanyagú termék. §

Bizonyos intézményekben, helyeken nem lehet dohányozni, ha a dohányzás számára nincs külön helyiség kijelölve.

Kijelölt dohányzóhellyel ellátott területek

A dohányzás számára kijelölt helyek kivételével nem szabad dohányozni

  1. a) közforgalmú intézménynek a nyilvánosság számára nyitva álló helyiségeiben (közforgalmú intézmény: az érintettek számára közfeladatot, illetőleg közérdekű vagy egyéb szolgáltatást, ellátást (a továbbiakban együtt: szolgáltatás) végző természetes vagy jogi személynek, illetőleg jogi személyiség nélküli szervezetnek a szolgáltatás, illetve az azzal összefüggő tevékenység biztosítására szolgáló létesítménye vagy egyéb eszköze, függetlenül attól, hogy az oda történő belépés a nyilvánosság számára teljesen szabad vagy valamely feltétel teljesítéséhez kötött),
  2. b) közösségi közlekedési eszközön,
  3. c) munkahelyen,
  4. d) közterületnek minősülő
    • da) a gyalogosforgalom számára nyitva álló aluljárókban és egyéb, zárt légterű közforgalmú közlekedő összekötő terekben, valamint közterületi játszótereken, továbbá a játszóterek külső határvonalától számított 5 méteres távolságon belül,
    • db) a közforgalmú vasúti szolgáltatás nyújtására szolgáló vasúti üzemi létesítmények és a vasúti pálya tartozékainak személyforgalom számára megnyitott területein, közösségi közlekedési eszköz igénybevételének céljából létesített, illetve erre kijelölt megállóban, várakozó helyen, illetőleg helyiségben, valamint nyílt légterű megálló, várakozó hely esetén annak külső határvonalától számított 5 méteres távolságon belül, azzal, hogy ha a dohányzási korlátozás alá tartozó terület külső határvonala nem állapítható meg egyértelműen, akkor a dohányzás a megállót vagy várakozó helyet kijelölő táblától vagy más jelzéstől számított 5 méteres sugarú körnek megfelelő körzetben tilos. §:

Dohányzóhely kijelölési tilalommal érintett területek

Nem jelölhető ki dohányzóhely

  1. a) közforgalmú intézmények zárt légterű helyiségeiben (zárt légterű helyiség: valamely műszaki megoldással környezetétől fizikailag lehatárolt létesítmény, eszköz, amelynek a külső környezetből történő folyamatos légcseréje nem, vagy kizárólag nyílászárók, illetőleg egyéb műszaki berendezés útján biztosított;),
  2. b) munkahelyek zárt légterű helyiségeiben,
  3. c) helyi közforgalomban közlekedő közösségi közlekedési eszközön, helyiérdekű vasúton, menetrend alapján belföldi helyközi közforgalomban közlekedő autóbuszon, valamint menetrend szerint közlekedő személyszállító vonaton.

Nyílt légtérben sem jelölhető ki dohányzóhely

  1. a) közoktatási intézményben,
  2. b) gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményben,
  3. c) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény szerinti egészségügyi szolgáltatónál, ideértve a többcélú intézményt is, ha abban egészségügyi szolgáltatást is nyújtanak. §

A helyi önkormányzat rendeletben közterületet nemdohányzó közterületnek nyilváníthat. Az önkormányzat rendeletében a dohányzási korlátozás hatókörét olyan módon kell részletesen szabályozni, hogy az 1999. évi XLII. törvényben foglalt, dohányzóhely-kijelölési kötelezettségüknek a kötelezettek eleget tehessenek. A nemdohányzó közterületet jelzésekkel, feliratokkal szembetűnő módon megfelelően jelölni kell. A közterületet érintő dohányzási korlátozások betartását az egészségügyi államigazgatási szerven túl - az önkormányzati rendeletben foglaltakra figyelemmel - a közterület-felügyelet is ellenőrizheti, és a dohányzási korlátozás tetten ért megszegőjét helyszíni bírsággal sújthatja. Az így befolyt bírság az önkormányzat bevétele. §

A dohányzási tilalom alóli kivételek

Dohányzóhely kijelölése nélkül is lehet dohányozni

  1. a) a dohánytermék kereskedelmi bemutatója céljából létrejött rendezvényen,
  2. b) szállásszolgáltatást nyújtó intézmények kifejezetten dohányzóként kiadott és ekként megjelölt, zárt légterű szobáiban,
  3. feltéve, hogy a dohányzást az e törvényben foglalt más rendelkezés vagy tűzvédelmi előírás egyébként nem tiltja. §

Továbbá zárt légterű dohányzóhely is kijelölhető

  1. a) a lent körülírt esetben ("szivarszoba"),
  2. b) büntetés-végrehajtási intézményekben és a rendőrségi előállító helyiségekben, fogdákban és az őrzött szálláshelyeken a fogvatartottak - köztük a kóros elmeállapotúak - számára,
  3. c) az Eütv. 188. § a) pontja szerinti pszichiátriai intézetben a pszichiátriai betegek számára,
  4. d) a munkavállalók részére, ahol a munkahelyi klíma zárttéri munkahelyen a külön jogszabályban meghatározott korrigált effektív hőmérséklet a 24 °C-ot meghaladja,
  5. e) azon munkavállalók részére a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes, a tűz- és robbanásveszélyes, valamint a tűzveszélyes munkahelyeken, létesítményekben, ahol a nyílt légtérben
    • ea) a munka törvénykönyvében biztosított munkaközi szünettel,
    • eb) a tűzvédelmi szabályokkal, és
    • ec) a folytatott tevékenység jellegével
  6. összeegyeztethető dohányzóhelyet nem, vagy csak az élet- és vagyonbiztonságot, valamint a nemzetgazdasági érdekeket jelentősen veszélyeztetve lehetne kijelölni.

A d) és e) pont szerinti esetekben zárt légterű dohányzóhely az egészségügyi államigazgatási szerv előzetes engedélyével jelölhető ki. Az egészségügyi államigazgatási szerv a kérelemre induló, helyszíni szemlét is magában foglaló hatósági eljárás keretében a dohányzóhely kijelölését abban az esetben engedélyezi, ha az megfelel a d) és e) pontokban, valamint a megfelelő légcserére és a megfelelő jelzések alkalmazására vonatkozó törvényi követelményeknek. Az egészségügyi államigazgatási szervnek a dohányzóhely kijelölésének engedélyezésére irányuló eljárásáért az egészségügyért felelős miniszternek az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. §

A kereskedelemről szóló törvény szerint szálláshelynek minősülő, jogszabály alapján szállodaként üzemeltetett közforgalmú intézményben a 2011. május 09-én már működtetett és a lentiek szerinti engedélyezett zárt légterű dohányzóhely - szivarszobaként - tovább működtethető. A tovább működtetést az egészségügyi államigazgatási szerv engedélyezi.

A fentiek szerinti szivarszobában 2012. január 1-jétől más szolgáltatás nem nyújtható, különösen étel vagy ital nem szolgálható fel, a szolgáltatást igénybevevő dohányzó vendégek ott tartózkodásának tartama alatt a munkavállaló a szivarszobában tartózkodását szükségessé tevő munkaköri feladat ellátására nem kötelezhető.

A szálloda üzemeltetője, ha a szivarszobáját 2011. december 31-ét követően tovább kívánta működtetni, 2011. május 09. napját követő 60 napon belül kérhette ennek engedélyezését.

Az egészségügyi államigazgatási szerv helyszíni szemlét is magában foglaló hatósági eljárás keretében köteles megvizsgálni, hogy a bejelentett szivarszoba a feltételeknek megfelel-e. Ha a bejelentett szivarszoba a feltételeknek

  1. a) nem felelt meg, az egészségügyi államigazgatási szerv a szivarszoba dohányzóhelyként történő kijelölését 2012. január 1-jével megtiltotta,
  2. b) megfelel, az egészségügyi államigazgatási szerv a szivarszoba tovább működtetését engedélyezi. §

A dohányzóhely kijelölésének feltételei

Ha a törvény alapján zárt légterű dohányzóhely kerül kijelölésre, a dohányzóhely nemdohányzó helyiséggel azonos helyiségben nem jelölhető ki. Zárt légterű dohányzóhely esetén a megfelelő légcsere feltételeit nyílászáró szerkezetekkel vagy egyéb műszaki berendezés felszerelésével biztosítani kell úgy, hogy dohányfüst a nemdohányzó helyiségekbe ne juthasson be. A légcsere abban az esetben megfelelő, ha a helyiségben legalább

  1. a) a friss levegő befúvását, illetve az elhasznált levegő elszívását biztosító mechanikus szellőztető berendezés működik, és
  2. b) a dohányzóhelyek kijelölése, valamint a helyiség légöblítése olyan módon került kialakításra, hogy a dohányfüst a keletkezése helyétől közvetlenül az elszívócsatornába áramlik anélkül, hogy a nemdohányzó helyek az áramlás irányába esnének.
  3. §

A kijelölt dohányzóhelyek törvényben előírt rendelkezéseknek való megfelelőségét az egészségügyi államigazgatási szerv, tűzvédelmi szempontoknak való megfelelőségét a tűzvédelmi hatóság ellenőrzi. §

A dohányzási korlátozással érintett, valamint a dohányzásra kijelölt helyeket, helyiségeket, valamint közterületeket felirat vagy más egyértelmű jelzés alkalmazásával - tűzvédelmi szempontú tilalom esetén szabványos tiltó táblával, illetve piktogrammal - szembetűnő módon meg kell jelölni. §.

A dohányzóhely kijelölésének szabályai

A közforgalmú intézmények nyilvánosság számára nyitva álló helyiségeiben, valamint a munkahelyen - kivéve, amennyiben a törvény szerint olyan esetről van szó, ahol kijelölés nélkül is lehet dohányozni, ahol zárt légterű dohányzóhely is kijelölhető ill. ahol dohányzóhely még nyílt légtérben sem jelölhető ki - dohányzásra a törvényben foglaltaknak, valamint a tűzvédelmi szabályoknak megfelelő, nem zárt légterű helyet kell kijelölni és fenntartani a megfelelő egyértelmű jelzések, feliratok alkalmazásával. Dohányzóhely a közforgalmú intézmény bejáratától számított 5 méteres távolságon belül nem jelölhető ki, kivéve a szórakoztató, vendéglátó szolgáltatást nyújtó közforgalmú intézmények esetében. A szórakoztató, vendéglátó szolgáltatást nyújtó közforgalmú intézmények esetében a dohányzóhelyet a bejárattól számított 5 méteres távolságon belül abban az esetben lehet kijelölni, ha az intézmény területén a nyílt légterű dohányzóhely kijelölésének feltételei a bejárattól számított 5 méteres távolságon kívül nem állnak fenn.

A fentiek megfelelően alkalmazandók az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény szerinti egészségügyi szolgáltatónál (ideértve a többcélú intézményt is, ha abban egészségügyi szolgáltatást is nyújtanak) is azzal, hogy helyiségen kívüli dohányzóhely nem zárt légtérben is csak úgy jelölhető ki, ha a dohányzóhely az egészségügyi szolgáltatást igénybevevők szokásos vagy szükségszerű útvonalától megfelelően elkülönül. §

Az üzemben tartó által kijelölt dohányzóhely

A helyi közforgalomban közlekedő közösségi közlekedési eszköz, helyiérdekű vasút, menetrend alapján belföldi helyközi közforgalomban közlekedő autóbusz, valamint menetrend szerint közlekedő személyszállító vonat kategóriájába nem tartozó közforgalmú, valamint a magánforgalomban közlekedő közösségi közlekedési eszközökön a dohányzóhely kijelöléséről az üzembentartó dönt. A kijelölés tűzvédelmi szabályokat vagy közlekedésbiztonsági érdeket nem sérthet. §

Az üzemben tartó, munkáltató által nemdohányzóvá nyilvánított területek

Szórakoztató, vendéglátó-ipari szolgáltatást nyújtó közforgalmú intézmény üzemeltetője az intézményt nemdohányzó intézménnyé nyilváníthatja. Ebben az esetben az intézményben dohányzóhelyet nem zárt térben sem kell kijelölni. A nemdohányzó intézménnyé minősítés tényét jól látható és egyértelmű felirat vagy jelzés alkalmazásával az intézménynek a közforgalom számára nyitvaálló bejáratánál, valamint a vendégforgalom által igénybe vett valamennyi helyiségében fel kell tüntetni. §

Azokon a munkahelyeken, ahol az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés dohányzási tilalom elrendelését teszi szükségessé, a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló törvényben foglaltaknak megfelelő, nyílt légterű dohányzóhelyet kell kijelölni, kivéve, ha a munkáltató a munkahelyet nemdohányzó munkahellyé nyilvánította. §

A munkáltató a munkahelyet - külön telephely esetén telephelyenként nemdohányzó munkahellyé nyilváníthatja. Ebben az esetben a munkáltató kizárólagos rendelkezése alatt álló létesítményekben, illetve helyiségekben dohányzóhelyet kijelölni nem lehet. A nemdohányzó munkahellyé minősítés tényét jól látható és egyértelmű felirat vagy jelzés alkalmazásával, a munkahelynek a személyforgalom számára nyitva álló valamennyi bejáratánál, valamint a nem kizárólag a munkavállalók által igénybe vett valamennyi helyiségben vagy az ezekhez vezető közlekedőfolyosókon - valamennyi igénybevevő által jól látható módon - fel kell tüntetni.

A nemdohányzó munkahellyé nyilvánításról szóló döntés

  1. a) kollektív szerződéssel rendelkező munkáltatónál a kollektív szerződésben,
  2. b) az a) pont hatálya alá nem tartozó munkáltatónál a munkavállalók kezdeményezésére vagy ezek egyetértésével

hozható meg.

A munkavállalók részéről a b) pont szerinti kezdeményezésre jogosult a kollektív szerződés megkötésére jogosult szakszervezet, ennek hiányában a munkáltatónál - telephelyen történő munkavégzés esetén az adott telephelyen - a megállapodás megkötésekor foglalkoztatott munkavállalók legalább 50%-a. A munkáltató kezdeményezése esetén a munkavállalói egyetértésre a kezdeményezési jog szabályai irányadóak. A munkavállalók kezdeményezését a munkáltató köteles figyelembe venni. Ebben az esetben a munkahelyet, illetve telephelyet 30 napon belül nemdohányzóvá kell nyilvánítani.

Azon munkahelyek esetében, ahol dohányzóhely kijelölése a törvény értelmében tilos, illetve ahol dohányzóhely kijelölése a törvény alapján nem kötelező, a fentiek nem alkalmazhatók. A nemdohányzóvá nyilvánított munkahelyen a fenti szabályok megfelelő alkalmazásával lehet dohányzóhely kijelölését kezdeményezni. §

A dohányzóhelyek kijelölésével kapcsolatos feltételek biztosításáról a közforgalmú intézmény belső szabályzatában meghatározott személynek, ennek hiányában az intézmény vezetőjének, üzemeltetőjének, a rendezvény szervezőjének, illetőleg a közösségi közlekedési eszköz üzembentartójának, a közoktatási intézmény vezetőjének ill. a munkáltatónak kell gondoskodnia. §

A dohánytermékek fogyasztására vonatkozó tilalmak megszegése, az egészségvédelmi bírság kiszabása

A közforgalmú intézmény feladatkörében eljáró, valamint a közösségi közlekedési eszköz működtetésében hivatásszerűen közreműködő személy (a továbbiakban együtt: rendelkezésre jogosult) a dohányzásra vonatkozó korlátozást megsértőt a jogsértés haladéktalan befejezésére köteles felhívni. A felhívás eredménytelensége esetén a rendelkezésre jogosult az érintett személyt felszólítja, hogy a közforgalmú intézményt, illetve a közösségi közlekedési eszközt hagyja el, illetőleg kezdeményezi az egészségvédelmi bírság kiszabására irányuló - ill. adott esetben a külön jogszabály szerinti fegyelmi - eljárás lefolytatását. §

A rendelkezésre jogosult személy felhívására - az eljáró intézkedési jogosultságának igazolását követően - az érintett személy személyazonosságát hitelt érdemlően köteles igazolni. §

A dohánytermék fogyasztására ill. a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó rendelkezések betartását az egészségügyi államigazgatási szerv ellenőrzi, és azok megsértése esetén - a jogsértő természetes vagy jogi személlyel, illetve jogi személyiség nélküli szervezettel szemben - egészségvédelmi bírságot szab ki.

Egészségvédelmi bírság megfizetésére köteles az a közforgalmú intézmény belső szabályzatában meghatározott személy, ennek hiányában az intézmény vezetője, üzemeltetője, a rendezvény szervezője, illetőleg a közösségi közlekedési eszköz üzembentartója, a közoktatási intézmény vezetője ill. a munkáltató is, aki a dohányzásra vonatkozó, törvényben foglalt tilalmak, korlátozások betartását feladatkörében nem érvényesíti. Az egészségügyi államigazgatási szerv eltekinthet a bírság kiszabásától ezen személyekkel szemben, ha ezen, rendelkezésre jogosult személy a dohányzásra vonatkozó korlátozást megsértővel szemben a fenti felszólítási ill. kezdeményezési kötelezettségének bizonyíthatóan eleget tett. §

Az egészségvédelmi bírság összege

  1. a) a dohányzással összefüggő tilalmak, korlátozások megsértése esetén legalább 20 000, legfeljebb 50 000 Ft;
  2. b) a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó kötelezettség nem vagy nem megfelelő teljesítése, valamint a dohányzást érintő tilalmak, korlátozások megtartására vonatkozó ellenőrzési kötelezettség elmulasztása esetén
    • ba) legalább 100 000 Ft, legfeljebb 250 000 Ft az ezen kötelezettségek betartásáért felelős személy tekintetében, illetve
    • bb) legalább 1 000 000, legfeljebb 2 500 000 Ft az intézmény, szervezet, üzemeltető vagy gazdasági társaság tekintetében. §

A kiszabott egészségvédelmi bírság összegét úgy kell meghatározni, hogy az igazodjék a cselekmény súlyához és az elkövető személyi körülményeihez. Az eljáró hatóság a dohányzással összefüggő tilalmak, korlátozások megsértése esetén - a fenti min. 20.000,-Ft, max. 50.000,-Ft-os összeghatártól eltérően - a törvénysértőt 30 000 Ft-ig terjedő helyszínen kiszabott egészségvédelmi bírsággal sújthatja. A helyszínen kiszabott bírság 30 napon belül történő meg nem fizetése esetén az általános összeghatárok és szabályok alkalmazandók. §

Az egészségvédelmi bírság az eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnak a jogsértő magatartásról való tudomásszerzését követő 6 hónapon belül alkalmazható. A jogsértő magatartás tanúsításától számított 1 éven túl egészségvédelmi bírság nem szabható ki, kivéve, ha a magatartás jogsértő állapot fenntartásával valósul meg. Ebben az esetben az elévülési idő a jogsértő állapot megszűnésének napján kezdődik. §

Az egészségvédelmi bírság kiszabása nem érinti a jogsértésnek megfelelő, külön jogszabály szerinti jogkövetkezmények alkalmazhatóságát. §

A közoktatási intézménynek a dohányzási tilalmat - a tanulói jogviszonyból származó kötelezettség teljesítése vagy az azzal összefüggő bármely tevékenység során a közoktatási intézmény, vagy annak feladatkörében működő más intézmény területén - megsértő, 14. életévét betöltött tanulójával szemben a rendelkezésre jogosult személy kezdeményezi a külön jogszabály szerinti fegyelmi eljárás lefolytatását. §

A természetes személyek közül csak az kötelezhető egészségvédelmi bírság megfizetésére, aki a cselekmény elkövetésekor 14. életévét betöltötte, és saját jövedelemmel rendelkezik. §

A jogerős határozattal megállapított egészségvédelmi bírságot, valamint a dohánytermékek forgalmazásával összefüggő, törvényben foglalt tilalmat, korlátozást megszegővel szemben jogerősen alkalmazott fogyasztóvédelmi bírságot, valamint helyszíni bírságot az egészségügyi államigazgatási szerv számlájára kell befizetni. §

2012. január 1-je és 2012. március 31-e között az egészségvédelmi bírság kiszabását az egészségügyi államigazgatási szerv mellőzi abban az esetben, ha a hatósági ellenőrzés során megállapított, az 1999. évi XLII. törvénybe ütköző jogsértést megvalósító cselekmény miatt az 1999. évi XLII. törvény 2011. december 31-én hatályos rendelkezései alapján bírság kiszabásának nem lett volna helye.

Az egészségügyi államigazgatási szerv fentiek szerinti eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 94. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak az irányadóak, azzal, hogy

  1. a) a jogsértőt legalább húsz napos, de legkorábban 2012. április 1-jei határidővel kell a jogszabálysértés megszüntetésére kötelezni, és
  2. b) ezen időszak alatt a törvénybe ütköző cselekményekkel összefüggésben a Ket. 94. § (2) bekezdés d) pontja nem alkalmazható. §

Ha a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosításáról szóló 2012. évi XXVI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 2. § (5) bekezdés d)-e) pontja alapján a munkáltató a Módtv. hatálybalépését követő 30 napon belül a dohányzóhely kijelölésének engedélyezése iránti kérelmet nyújtott be az egészségügyi államigazgatási szervnek, egészségvédelmi bírság az adott dohányzóhely kijelölésével összefüggésben 2012. április 1-jétől az eljárás jogerős lezárásáig nem alkalmazható. §

II. A dohánytermékek forgalmazásáról

Az árusítás szabályai

Dohánytermék nem árusítható közoktatási intézményben, személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményben, gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményben, valamint egészségügyi intézményben. § Tilos tizennyolcadik életévét be nem töltött személy részére dohányterméket értékesíteni, illetve kiszolgálni. Az ezen korlátozás érvényesítése érdekében a vállalkozás vagy annak képviselője kétség esetén felhívja a fogyasztót életkorának hitelt érdemlő igazolására. Az életkor megfelelő igazolásának hiányában a termék értékesítését, illetve kiszolgálását meg kell tagadni. §

A dohánytermék árumintaként nem forgalmazható, és csak az egyéb termékektől elkülönítve, önálló polcon vagy az üzlethelyiség erre a célra elkülönített részén, vagy kizárólag dohánytermékek, illetőleg azok fogyasztásához kapcsolódó kiegészítő kellékek forgalmazására szolgáló önálló üzlethelyiségben hozható kereskedelmi forgalomba (az elhelyezés szabályait a fogyasztóvédelmi hatóság rendszeresen ellenőrzi). §

A csomagolás kötelező elemei

Cigarettát forgalomba hozni csak abban az esetben lehet, ha a forgalomba kerülő fogyasztói csomagolási egység felirata - szembetűnően, kontrasztos háttérben, jól olvashatóan, tartósan, magyar nyelven - egyaránt tartalmazza

  1. egyik főoldalon - az oldal legalább 30%-át kitevő felületen - a "A dohányzás súlyosan károsítja az Ön és a környezetében élők egészségét!" avagy a "A dohányzás halált okozhat!" figyelmeztetést,
  2. másik főoldalon - az oldal legalább 40%-át kitevő felületen - a külön kormányrendeletben (291/2011. (XII.22.) Korm. r.) meghatározott lehetőségek közül a gyártó által választható kombinált figyelmeztetést (kombinált figyelmeztetés: az 1999. évi XLII. tv. törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint fényképből vagy egyéb illusztrációból és kiegészítő figyelmeztetés megfelelő szövegéből álló figyelmeztetés)
  3. egyik keskenyebb oldalon - az oldal legalább 10%-át kitevő felületen - a cigaretta főfüst egységnyi mennyiségében lévő kátrány- és nikotin-, valamint szén-monoxid-tartalom számszerű értékét. §

Az általános egészségvédő figyelmeztetéseket, továbbá a gyártó által választható kombinált figyelmeztetést váltakozva kell alkalmazni olyan módon, hogy rendszeres megjelenésük főoldalanként biztosított legyen. §

A cigarettán kívüli dohánytermékeken is el kell helyezni ezeket a feliratokat, de a csomagolás különböző mérete miatt az egészségvédő figyelmeztetések legkisebb méretére vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni, valamint a kátrány- és nikotin-, illetve a szén-monoxid-tartalom számszerű értékét sem kell feltüntetni. §

"A dohányzás súlyosan károsítja az Ön és a környezetében élők egészségét!" vagy "A dohányzás halált okozhat!" figyelmeztetések valamelyikét a dohányterméket árusító üzlethelyiségben, illetve mozgó árusítóhely kiszolgáló terében is el kell helyezni. A figyelmeztető felirat legkisebb méretére vonatkozó rendelkezést természetesen ebben az esetben sem kell alkalmazni. §

Dohánytermék árusítása automatából nem megengedett. §

Azok a cigaretta dohánytermékek, amelyek az 1999. évi XLII. tv. - fentieket szabályozó - 2011. december 31-én hatályos rendelkezéseinek megfelelnek, de nem felelnek meg az 1999. évi XLII. törvény módosításáról szóló 2011. évi XLI. törvény által megállapított, 2012. január 01. napjától hatályos fenti új rendelkezéseknek

  1. a) 2012. szeptember 01. napjától nem gyárthatóak és a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény rendelkezései szerint nem bocsáthatóak szabadforgalomba, továbbá
  2. b) 2013. január 01. napjától nem hozhatók forgalomba és nem adhatók át a végső fogyasztónak. §

A forgalmazásra vonatkozó tilalmak, kötelezettségek megszegése

A dohánytermékek árusítására, forgalomba hozatalára vonatkozó rendelkezések betartását a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi, és - a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) alkalmazásával - eljár azok megsértése esetén. §

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: 1997. évi CLV. tv.) szerint a fogyasztóvédelmi hatóság ha eljárása során megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértését, az eset összes körülményeinek - így különösen a jogsértés súlyának, a jogsértő állapot időtartamának, a jogsértő magatartás ismételt tanúsításának, illetve a jogsértéssel elért előny - figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával többek között az alábbi jogkövetkezményeket állapíthatja meg:

  1. a jogsértés megállapításától számított legfeljebb egy évig megtilthatja a dohánytermék forgalmazását, e rendelkezések ismételt megsértése esetén pedig elrendelheti a jogsértéssel érintett üzlet legfeljebb harminc nap időtartamra történő ideiglenes bezárását, illetve
  2. fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki. §

A jogerős határozattal megállapított egészségvédelmi bírságot, valamint a dohánytermékek forgalmazásával összefüggő, törvényben foglalt tilalmat, korlátozást megszegővel szemben jogerősen alkalmazott fogyasztóvédelmi bírságot, valamint helyszíni bírságot az egészségügyi államigazgatási szerv számlájára kell befizetni. §

Az ellen, akinek a törvénybe ütköző tevékenysége a lakosság széles körét érinti vagy jelentős népegészségügyi érdeksérelmet okoz, az egészségügyi államigazgatási szerv, az egészségvédelmi érdekek képviseletét ellátó civil szervezet vagy az ügyész pert indíthat a lakosság széles körének védelme, illetőleg a jelentős népegészségügyi érdeksérelem kiküszöbölése érdekében. Ilyen per akkor is indítható, ha a sérelmet szenvedettek személye nem állapítható meg.

A kereset a jogsértés bekövetkezését követő egy éven belül nyújtható be.

A bíróság az ítéletben feljogosíthatja az igény érvényesítőjét, hogy a jogsértő költségére az ítéletet országos napilapban közzétegye.

Az egészségvédelmi érdekek képviseletét ellátó civil szervezetet az ügyfél jogai illetik meg

  1. a) az egészségügyi államigazgatási szervnek az 1999. évi XLII. tv. 2-4/A. §-ban, valamint a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 38. §-ában foglalt rendelkezések megsértése miatt,
  2. b) a fogyasztóvédelmi hatóságnak az 1999. évi XLII. tv. 5. és 6. §-ban foglalt rendelkezések megsértése miatt
  3. indult eljárásában.
  4. (egészségvédelmi érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet: az egyesülési jogról szóló törvény alapján létrehozott egyesület, ha az alapszabályában meghatározott célja dohányzás visszaszorítása, e célnak megfelelően legalább két éve működik, továbbá az ilyen egyesületek szövetsége) §

Forrás: www. magyarorszag.hu